REMEKMŰ NAGYBÁNYÁRÓL! PODOLYÁK VILMOS FESTMÉNYE! - Jelenlegi ára: 1 Ft

VILLÁMÁRON KERETEZVE, POSTÁZVA!
IDEÁLIS, ÉRTÉKES AJÁNDÉK LEHET!
BEFEKTETÉSNEK IS KIVÁLÓ!
NAGYON SZÉP 
PODOLYÁK   VILMOS
FESTMÉNY:
"ÁRVA KISLÁNY"
JELEZVE KÉPOLDALON, J. LENT
TECH: Podolyák speciális technikája, olaj
Különleges, rusztikus felület!
EGYEDI DARAB!
HARMADGENERÁCIÓS, NEMZETKÖZI SZINTEN IS JEGYZETT NAGYBÁNYAI FESTŐMŰVÉSZ CSODÁLATOS FESTMÉNYE, MINDENNEMŰ GARANCIÁVAL.
FESTMÉNYEI NAGY SIKERREL SZEREPELTEK TÖBB NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSON,  MELYEK SZÁMA TÖBB, MINT 40!
2009 JÚNIUS ELEJÉN A
R E G Ő   T E N I S Z G Á L A  ÁRVERÉSÉN ( LSD. ÚJSÁGCIKKEK) SZEREPELTEK NAGY SIKERREL FESTMÉNYEI!
PODOLYÁK VILMOS ÉLETÚTJÁRÓL A MAGYAR, ILLETVE ROMÁN TELEVÍZIÓ  ÉLETMŰSOROZATOT KÉSZÍTETT.
A FESTŐRŐL A KÖVETKEZŐKET ÍRJA HITTER FERENC:
 
 
A XXI. században büszkék lehetünk a több mint száz évvel ezelőtt alapított „ Nagybányai festőiskola” örökségére, szellemiségének megőrzésére és továbbvitelére, napjainkban történő művelésére. Kik voltak a Kolónia alapítói, mesterei, növendékei? Manapság elegendő említeni a festészet nagybányaiságát és szerte a világon tudják, elismerik és méltatják annak nagy egyéniségeit, féltve őrzött mesterműveit.
A XIX. század végén, a történelmi festészet központja, München csábította a magyar fiatalokat. Hollósy tanítványai, Thorma János, Réti István és az iskola köré csoportosult baráti kör, Iványi GrünwaldBéla, Csók István, Ferenczy Károly alakította a nagybányai csoportot, akik leginkább a naturalizmus nemzetközi áramlatához kapcsolódtak. Ez a művészeti elv az akadémizmus és a romantika elleni lázadást hordozta magában, a valóságra, a természetre, az életre hivatkozott. A mindent egyformán fontosnak tartó leíró jellegű naturalizmusukat lírai, érzelmes hangvétel színezte.
“ Nagybánya első nemzedékének művészi elvei elsősorban a festői gyakorlat során kristályosodtak ki. A művészek nem törekedtek arra, hogy bármilyen tudatos programot fogadjanak el törekvéseik igazolására. ” A nagybányai naturalizmus felfogása képzőművészeti kategóriává vált. Ferenczy Károly teremtett Nagybányából stílusfogalmat és alakította a Magyar festészet jellegét. A nagybányai festők kezdettől fogva Ferenczy Károly után igazodtak, anélkül hogy az ő művészi tudatosságát és felkészültségét elérték volna. 1906 táján a neoimpresszionizmus jelentkezése megkérdőjelezte a nagybányai természetfelfogás általános érvényűségét. A “ neós” művészek tették meg az első lépést a természetelvű festészettől való eltávolodásra, majd elszakadásra, amely később a lírai absztrakt festészet kibontakozásához vezetett. Szobabelsők, műteremsarkok, zsánerképek, aktos csoportképek jelezték a természetelvű felfogástól történő szakadást, ami a fauvistákhoz, kubistákhoz vagy a szimbolista felfogáshoz közeledő újat jelezte.
Az első világháború utáni festészetről érdemes megjegyezni, hogy Thorma János, volt az egyetlen Nagybányán maradt kolóniavezető, aki 1919 tavaszán megnyitotta az iskolát hét növendékkel. Kicsit később az év végi kimutatások már negyvennyolc diákot tartottak számon.
Az 1930-as években újabb szemléletváltás, a baloldali eszméket hordozó avantgárd művészet jelentkezett. Egyértelművé vált, hogy a művészetnek tükröznie kell a társadalmi valóságot, s ehhez próbáltak megfelelő eszközöket találni a fiatalok. Nemsokára az expresszionizmusnak, kubizmusnak, art decónak általában elkötelezett csoport alakult a nagybányai művésztelepen belül.
1932-ben Ziffer Sándor vette át a csoport irányítását. A tanulás rendjét megváltoztatta. Modellt fogadtak, a mester hetente kétszer korrigált. Ő is üdvözölte a fiatalok avantgárd érdeklődését, de nem osztotta politikai meggyőződéseiket. A progresszív szemléletű művészek között találjuk ebben az időben Jándi Dávidot, Pászk Jenőt, Perlrott Csaba Vilmost, Kmetty Jánost, Mattis Teutsch Jánost.
A második világháború után, már 1945 elején megnyílt az első háború utáni kiállítás. Olejnik Janka, Agricola Lídia, Ziffer Sándor, Mikola András, Pászk Jenő, Kádár Géza, Balla Béla, Balla József, Szilárd Iván nevei ismertek ebből az időből, Klein József és Katz Márton háborúban elhunyt művészek munkáival együtt. Oktatói munkát végeztek később Agricola Lídia, Vida Géza és Petre Abrudan.
Örvendünk, hogy napjainkban is találunk olyan művészeket, akik nagy tudással, mesteri fogásaikkal és tehetségükkel hódolnak a nagybányaiságnakésalkotásaikannakszellemétadjákvisszaaszemlélőnek. Nincsenek kevesen. Intézményesített, vagy egyéni formában igyekeznek a színek tobzódását, a fény-árnyék játékait, a múlt, vagy jelen értelmezését megörökíteni úgy, ahogyan látják, megtartva, rögzítve az egyéni stílusok mellett mindazt, amit tanultak, észleltek, vagy megőriztek a nagy mesterelődök hagyatékából.
Nagybányai festőnek lenni nem feltétlenül kell ott lakni. A nagybányai szellemiséget valló évente megrendezett telepek, kiállítások, több országból idelátogató, visszatérő művészeket csoportosítanak a helybeliek mellett.
A Szatmári Alkotóház Képzőművészek Egyesületében is találunk több, nagybányaiságot tanusító művészt.
Podolyák Vilmos egyike azoknak, akinek tudásszomja a hatvanas évek elejétől a művészeti kibontakozás felé irányította, majd 16 éves nagybányai tartózkodása rányomta bélyegét festészetére. A Szatmárnémetiben élő művész ismert ma is Nagybányán, alkotásait pedig zömében a Nagybánya-környéki táj hatása alatt örökíti meg.
A művész 1943-ban született Sárközújlakon. Munkáiban megtaláljuk szülőfalujának szeretetét, amit az ottani táj, az ottani erdő és a tiszta természet határoznak meg. Legtöbb alkotásának művészi mondanivalóját a természetesség és a közvetlenség hatja át, úgy, hogy közben a hideg és meleg színek, a kontrasztok is kiemelkedő szerepet kapnak, ami később forrott stílusértékké a nagybányaiság szeretete és elfogadásával egyidőben.
A művész körülbelül 50 évvel ezelőtt érzett vonzódást a festészethez.
A 60-as években grafikákat, szénrajzokat készített.
Vásznainak nagy száma ismeretlen, de valószínű, hogy már több ezer, melyeken különféle technikákkal készültek változó nagyságú képek.
A világ sok országába jutottak el képei.
PodolyákVilmoslesemtagadhatnánagybányaiihletettségét, melyek tájképein élnek igazán, ott csúcsosodnak ki mesterségbeli kvalitásai. A művészt a természeti szépségek ihletik legerősebben. Ezen témákat tükröző képei sugallják a városi embernek a virágos rétek látványát, a hűs csermelyek csobogását, a haraszt zörgését, a levelek suttogását, az erdők magányos csendjét, a manók sóhaját, a csend muzsikáját. Szinte hallhatók a madarak imádságot orgonáló, pikulázó, hegedülő muzsikája, az apró fészkek riadt neszei. A sötét árnyékok, vagy a fák között bujkáló ragyogó napsugarak felséges, vadregényes helyeket sejtetnek. A mindent lebíró csend, ami sohasem egészen néma, szinte sugallja a füvek növését, a lombok hízását, a harmat utazását és egyáltalán a természet nyújtotta csodákat.
Ilyenképpen illeszkedik Podolyák Vilmos munkája az egykori kolónia hangulatába, néha-néha meglepetésszerű kibontakozással. Az otthon falra akasztott kép szemlélőjének benyomása az, hogy nincs egyedül – állapítjamegegyikkritikusa. Az árnyék és fény játékában sejlik valaki.
A természet szépségeitől kábított festőművész egyaránt viszi vászonra az urbánus tájat, de minduntalan a vad-, zord-, ugyanakkor gyönyörű, magányos természet megörökítése jellemző képeire. A hegyi útvesztők, a tavaszi-, téli-, őszi tájak fáinak gyönyörűsége a varázsló, azok hozzák emberközelbe minden pillanatban a szépet és mesterien gyönyörűt. Podolyák Vilmos titka, hogy úgy örökíti meg a természetet, a várost, az embert, amilyen a valóságban, de inkább kicsit megszépítve. Vallomása szerint az alkotás semmi mással össze nem hasonlítható szépségét, nagyszerűségét, csak a természet csodálatosan szép keretei között érzi igazán.
Képeinek csoportosítását nem is fontos megejteni. Elsősorban a táj rögzítése jellemző munkáira. Alakos képei is csodálatra méltóak, az ember mozgása hűen tükrözi a valóságot. Virágcsendéletei lenyűgözőek, mert nincs az a virágokban talált szépség, amit képein nem láthatunk viszont, akár színpompájukban, vagy szerkezeti összeállításukban egyaránt.
A festő érdekesen vallja a művészetet meghatározó elveit: „ Meghatározni, hogy mi a művészet ma, igen nehéz. Modern korunk a rohanó világra nyomja bélyegét, a művészetre is. A vonalakkal való hangsúlyozás, a színekkel való játszás, a dinamizmus – mind ennek a velejárója. Ebben a „ megtéboloyult” világban az emberek vágynak egy megnyugtató pontra és a művészetnek erre is rá kell éreznie. Nem szabad, a laikus, egyszerű embert kizárni a művészetből. Ez mindig a művészet rovására megy, mert ha azon kevesek, akik egy-egy kiállításra eljönnek nem értenek valamit, az átlagember nagyon egyszerűen ítél. Elmegy az alkotás mellett és azt mondja: én ezt nem értem, nézze az, aki megfestette. Ahhoz, hogy napjainkban megnyerjük a nagyközönséget, vissza kellene vinni a művészetet a század elején elindult impresszionizmushoz. Meg kell ragadni a közönség figyelmét. Kapcsolatot kell teremteni a szemlélővel – erre kell törekedjen egy művész.
Podolyák Vilmos kiállításainak minden alkalommal nagy sajtóvisszhangja volt. Erről tanúskodik a pár megőrzött, kiollózott újságcikk, de a rengeteg fotó és elismerés is, melyekből néhányat megőrzött a festőművész.
Nagybányai és szatmári kiállításainak számát nem is tartotta észben a festő. Magyarországon is megszámlálhatatlanok már kiállításai, Nyíregyháza, Fehérgyarmat, Vaja, Csenger, Békéscsaba, Mátészalka, Győr, Ajak és természetesen Budapesten.
1983-tól számos európai városbaniskiállít. Ausztriában, Csehországban, Szerbiában, Németországban szeretik szemlélni a Kárpát medence természeti szépségeit a Podolyák képekről. Stuttgartban több meghívásnak tett eleget, ahol kiemelten színvonalas, jól szervezett bemutatókkal egybekötött kiállításokon mutatkozott be.
Alkotótáborok gyakori résztvevőjeként, a művészkörökben is értékelt és nagyrabecsült festőt, mindenki Vili bácsiját, szeretik kényeztetni azzal, hogy alkotásait sok esetben nem is tudja hazavinni, mert műgyűjtők, festménykedvelők gyorsan szeretik magukénak tudni, olyan helyeken látni, ahol nyugtató hatása sokszorosan értékelt.
2010. februárjában
Hitter Ferenc
BÁRMILYEN ENTERIÖRBE SZÍVESEN AJÁNLOM!
ÁLLAPOTA NAGYON SZÉP!
MÉRET KERET NÉLKÜL: 22X16 CM
A KÉP ÁLLAPOTA HIBÁTLAN!
A KÉPEN LÁTHATÓ KERET DEKORÁCIÓ,
NEM AZ AUKCIÓ RÉSZE.
KERETEZÉS MEGBESZÉLÉS SZERINT MEGOLDHATÓ!
FONTOS INFORMÁCIÓ!
A FÉNYKÉPEZÉS ALAPBEÁLLÍTÁSOKKAL TÖRTÉNT.
A SZÍNEK MEGJELENÉSE FÜGG A MONITOR MINŐSÉGÉTŐL ÉS BEÁLLÍTÁSAITÓL!
VILLÁMÁRON HOZZÁILLŐ KERETEZÉS ÉS AZ ÉRTÉKBIZTOSÍTOTT POSTÁZÁS (BELFÖLDRE) AJÁNDÉK!!!
A KERET OPCIONÁLISAN TÖRTÉNŐ MEGJELENTETÉSE A VATERA ÉS A Varkonyi  EGYEDI MEGÁLLAPODÁSÁN ALAPUL!



Jelenlegi ára: 1 Ft

Az aukció vége: 2011-06-02 21:15
. REMEKMŰ NAGYBÁNYÁRÓL! PODOLYÁK VILMOS FESTMÉNYE! - Jelenlegi ára: 1 Ft